BPR , lean, Kaizen… Melyik működik jobban?
Rövid áttekintés a folyamatszabályozás leggyakrabban használt módszereiről, a mérnöki szemléletű BPR-ról, illetve a Toyota- csodaként elhíresült „ lean- típusú” megközelítésről.
A szervezeti folyamatszabályozás mérnöki szemlélettel
A folyamatszabályozás mérnöki szemléletű módszertana, a különböző tevékenységeket mérhető adatok alapján (bementi változók, kimeneteli változók, idő, darabszám, kihozatal, hibázások aránya stb.) kívánja racionalizálni, a tevékenységek hatékonyságát optimalizálni. A BPR (Business Process Reengeneering) szemlélettel végrehajtott szervezeti átalakítások azonban számos esetben óriási kudarccal jártak. A kudarcok hátterében többnyire az áll, hogy a folyamatszabályozásban kizárólag a BPR módszertanát használták fel, illetve a folyamatok optimalizálását nem előzte meg a szervezet mindenre kiterjedő megismerése. A tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy a mérnöki folyamatszabályozás módszertana még a jól mérhető adatokkal jellemezhető, így például termelési folyamatok szabályozásánál is kiegészítésre szorul.
A „lean típusú” szervezetfejlesztés tapasztalatai
A „lean típusú” vagyis a veszteségek csökkentésére irányuló folyamat optimalizációs módszerek sikere egyértelműen annak köszönhető, hogy a mérnöki szemlélet alkalmazása mellett, ( megfelelő mérések elvégzése, „adatokkal kommunikálás”, stb.) az emberi tényezőre, a szervezetben rejtett vagy kevésbé felismert formában létező emberi tudásanyagra építi módszertanát. A „lean típusú” szervezetfejlesztésnek sok típusa létezik, talán a legismertebb, a hazánkban is széles körben alkalmazott „Kaizen” magyarul „helyes módszer” elnevezésű megközelítés. A Kaizen típusú szervezetfejlesztés a munkafolyamatokban közvetlen résztvevő munkatársak bevonásával valósítja meg a folyamatoptimalizálást. Bár átszövi a fegyelmezett problémaelemzési és adatfeldolgozási szemlélet, óvakodik attól, hogy a folyamatszabályozást kizárólag az adatok szintjén, elvont logikai folyamatként alkalmazza. Egyik fontos alapelve: a problémákat a probléma keletkezésének helyszínén kell megvitatni és megoldani”. Természetesen az ott dolgozók bevonásával.
Kaizen és pszichológiai tanácsadás
A Kaizen típusú folyamatoptimalizálás hátránya egyértelműen abban rejlik, amiben előnye is: az emberi faktor hatékonyságának biztosításában. Kaizen alkalmazása esetén gyakori probléma, hogy amennyiben az adott szervezet döntéshozóit nem sikerül a Kaizen elkötelezett támogatójává tenni, a módszer hatékonysága jelentősen csökken. Ehhez hasonlóan, a hosszabb ideje működő Kaizen csoportok működésében sokszor megjelenik a demotiváltság, illetve a nem megfelelő csapatjátékos attitűd problematikája. A Kaizen hatékonyságát tehát a pszichológiai támogatás, a csapatmunkára való felkészítés, az egyéni és a csoportos coaching különböző formái jelentősen megnövelik.